2023 év madara – a barkóscinege
Eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak mintegy 15%-át teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető.
Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek.
Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
forrás: www.europamadarai.hu
2023 év kétéltűje – az alpesi gőte
(tócsalakó hegyisárkány)
A hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele.
Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik.
Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Fenyegeti továbbá még az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), mely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Hazánkban a kórokozót eddig még nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat.
forrás: elovilag.turaoldal.hu
2023 év lepkéje – a fecskefarkú pillangó
Az idén indult év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben hazánk egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.
A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.
Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig.
Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj.
Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
forrás: www.mme.hu
Az év rovara 2023 – Közönséges temetőbogár – Nicrophorus vespillo
12-24 mm nagyságú bogár. Csápja bukós, a csápbukó utolsó 3 íze vörösessárga. Előtorának szegélyén sűrű, bozontos, sárga szőrzet látható. Szárnyfedőjét hosszú, világos szőrök szegélyezik, rajta a 2-2 feltűnő narancssárga harántsáv. A szárnyfedő hátulsó része lemetszett, így az utolsó három potrohszelvény szabadon áll. Hátulsó lábfejei befelé görbültek; a hímek elülső végtagjai erőteljesek. A nem leggyakoribb faja, főleg Európában és Ázsiában gyakori. Kertek, parkok és elegyes lomberdők lakója, leginkább elhullott kisemlősökön, madarakon fordul elő. Magyarországon mindenhol gyakori.
Rendszerint több egyed gyűlik össze egy tetemnél és a földet kiássák alóla. Néhány óra múltán az elhullott állatot eltemetik. A legerősebb pár a tetemből készült táplálékgolyót birtokába veszi. Párosodás után a nőstény elűzi a hímet, és egy mellékjáratban lévő kis kamrácskában kb. 20 petét rak le. A kikelő lárvák táplálásában aktívan részt vesz. 5 nap múlva a petéből kikelő lárvák ciripelő hangot hallatva csalogatják a nőstényt, hogy a bomló tetemből származó táplálékkal etesse őket, amíg önállóan nem tudnak táplálkozni. 7 nap múlva a lárvák kimásznak a tetemből és a talajban bebábozódnak. Az imágó még abban az évben kifejlődhet.
Év gombája 2023 – Disznófülgomba
A disznófülgomba (Gomphus clavatus) a bazídiumos gombák törzsébe tartozó gombafaj.
A savanyú, meszes talajokat kedveli. Nagyobb állományait az Északi-középhegységben találhatjuk meg. Ritka fajnak tekinthető.
Jellegzetes formája miatt könnyen felismerhető. Vastag tövű, hullámos szélű, tölcséres alakú, lilás fehér színű gomba hosszanti irányú ráncolódással. Magassága jellemzően 13-17 cm.
Jó ízű, ehető gombafaj. Nyáron terem. Európa számos országában mára már teljesen kipusztult.
Hazánkban védett faj. Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Az év hala 2023 – Lápi póc (Umbra krameri)
Apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen sajátosságának köszönheti a „kutyahal” elnevezést. Termetéhez képest testét viszonylag nagyobb méretű pikkelyek borítják, alap barnás színezetét az oldalvonala helyén elhelyezkedő, fémesen csillogó aranysárga csík díszíti. Enyhén felső állású szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, aminek segítségével bolharákokat, rovarlárvákat vagy halivadékokat zsákmányol. Élőhelyeként, mint ahogyan azt neve is mutatja, a dús növényzetű mocsarakat és lápokat részesíti előnyben. Szaporodására tavasszal kerül sor, jellegzetes násztáncukat követően a nőstény őrködik az ikrákat rejtő fészek felett. A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állománnyal bíró faj mind élőhelyének kiterjedése, mind a faj hazai állományainak mérete jelentősen lecsökkent. Fennmaradt állományai mára egymástól elszigetelten, holtágakban, tőzeglápokban, sekély vizű tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban vannak jelen. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Természetvédelmi szempontból igen értékes, fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 000 Ft.
Az év emlőse 2023 – Vakond (Talpa europaea)
A közönséges vakond élete jelentős részét föld alatt tölti, és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.
A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal.
A túrások az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszerből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.
Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével a vakond egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántók kivételével szinte minden élőhelyen megtalálható. A kertekben megjelenő túrásai olykor bosszúságot okozhatnak, de a vakondok nagyon hasznos állatok: fellazítják a talajt és több kártevő rovart elfogyasztanak.
Getty Images
A földművelésügyi miniszter 1901. évi egyik körrendelete a vakondot is – több más állattal együtt – természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvényeken kívüli területeken. A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Az év vadvirága 2023 – Borzas len
A borzas len a száraz gyepek, sztyepprétek, meszes homokpusztagyepek, ritkábban száraz tölgyesek virága. Mészkedvelő faj.
Wikipedia Common
Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő. Hazánkban a Tiszántúl kivételével a legtöbb tájon előfordul. Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható.
50–80 centiméter magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A virága liláskék, álfüzért alkot. A termés gömb alakú tok. Május és július között virágzik.
A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév.
Magyarországon 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Az év gyógynövénye 2023 – Vadgesztenye
A Kis-Ázsiából származó, nagyméretű, felálló virágzata miatt sok helyen bokrétafának is nevezik. Termésének relatív magas szaponintartalma miatt ugyanis a tüskés burokban óriásira megnőtt magokat a mosódióhoz hasonlóan önmagukban is használhatjuk ruhák mosására, de kiváló folyékony mosószert is készíthetünk belőlük.
A gyógyászatban a növénynek elsősorban az emberek által gesztenyeként ismert részét használjuk, amely valójában nem más, mint a fa hatalmasra nőtt magja. A népigyógyászatban a fa virágzatát, kérgét és levelét is sokat használják. A belőlük összeállított különféle készítményeket elsősorban visszeres problémák, trombózis esetén vetették be, de a népi gyógyászatban egyéb bőr- és gyomorbajok kezelésére, valamint az érfalak erősítésére is javasolják.
A vadgesztenye szeptember végén, októberben gyűjthető terméséből izolált hatóanyagokból kenőcsök, krémek és egyéb kozmetikai termékek, például a bőr rugalmasságát óvó fürdőolaj is készíthető, míg kérgének kivonatát természetes eredetű, sárga színű festékekben hasznosítják. A natúrkozmetikumok világában sem ismeretlen a vadgesztenye.
Az év emlőse: Vakond (Talpa europaea)
Az év madara: Barkóscinege (Panurus biarmicus)
Az év rovara: Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo)
Az év beporzója: ………………
Az év lepkéje: Fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)
Az év kétéltűje: Alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris)
Az év hala: Lápi póc (Umbra krameri)
Az év gombája: Disznófülgomba (Gomphus clavatus)
Az év vadvirága: Borzas len (Linum hirsutum)
Az év fája: Vénic-szil (Ulmus laevis)
Az év gyógynövénye: Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Az év ásványa: antimonit
Az év ősmaradványa: borostyánkő